Milyen boltot érdemes nyitni 2013-ban?

Klasszikus vállalkozási forma, az, amikor valamilyen boltot nyitunk, és kereskedünk. Klasszikus kérdés, hogy éppen aktuálisan, milyen boltot érdemes nyitni, és mivel érdemes kereskedni. De már megint eretnek leszek a megközelítésemmel, mert az esetek többségében nem az a kérdés, hogy mit nyissunk, hanem igazából az a kérdés, hogy KIKNEK.

Piacorientált megközelítés

1.)    Kik azok a vevők, akiknek a nyelvén a legjobban értünk?

2.)    Kik azok a vevők, akiknek a problémáival a leginkább azonosulni tudunk?

3.)    Kik azok a vevők, akik RENDSZERESEN eljárnának a boltunkba, és miért akarják ezt megtenni?

4.)    Mennyi pénzük van? Milyen neműek, hány évesek, milyen a családi állapotuk, hogyan töltik a szabadidejüket, vagy mi a szituáció akkor, amikor épp arra járnak felénk?

Ezt hívják piacorientált megközelítésnek, amikor abból indulunk ki, hogy van egy naaaagy tömeg, mindenféle és sokszínű igényekkel, és csak ki kell választanunk belőlük egy jól megszólítható csoportot, és nekik kell valamit eladnunk.

Lényegében bármit, ha jól eltaláljuk, hogy mit akarnak. Pl. a metróállomás lejárójánál egy kellemes atmoszférájú látványpékséget, ahova esetleg be is lehet ülni egy kávéra, teára, egy olvasnivaló mellé. A piac az utazók, azok közül is azok, akiknek azért akad napi 15 perce leülni egy sütire-kávéra, és/vagy visznek is magukkal a sütikből, pékárukból.

Azt gondolhatnánk, hogy óriási forgalmú helyeken mindegy, hogy mit nyitunk, de ez nem igaz. Ugyanezen metrólejárónál egy számítástechnikai bolt nem lenne ugyanolyan nyerő, mint egy beülős, kulturált látványpékség, mert számítástechnikai eszközöket nem úgy vásárol a nép, hogy akad 15 szabad percük a busz vagy a vonat indulásáig, és akkor jól kihasználják az alkalmat…

A legjobb a piacból kiindulni, de ha nem tudjuk felmérni a piacot, attól még véletlenül belenyúlhatunk a tutiba.

Termékorientált megközelítés

Kicsit veszélyesebb belefogni olyan bolt nyitásába, amikor a termékből, annak kiválóságából, és versenyképességéből indulunk ki. Ilyenkor hajlamos az ember elfelejteni felmérni azt, hogy mekkora a vásárlóerő és van-e egyáltalán, illetve, ha sikerül is rácsodálkozni a piac méretére, az felejtődik el általában, hogy mekkora marketingköltségeket jelent a kicsi környékbeli piac kiszélesítése a tágabb környékre.

Ha a termékorientáltan nyitott boltot sikerül olyan helyre telepíteni, ahol óriási az átmenő forgalom – de például turkáló esetében nem kamionosok mennek ott át, hanem leginkább nők -, vagy véletlenül kiderül menet közben, hogy a célpiac közelebb van, és könnyebben megszólítható, mint gondoltuk volna, akkor lehet egy ilyen boltból hihetetlen sikersztori a dologból.

De a gyakorlat inkább azt mutatja, hogy sikersztorik helyett az igen csak hullámzó bevételek, a gyakori pangó időszakok, illetve a masszív idényszerűség a jellemző ezekre a boltokra.

Árrés-, vagy nyereségorientált megközelítés

Bármilyen boltot is nyitsz, az árrésnek, illetve az egy termékre számított átlagos profitnak bőségesen kell fedeznie a boltod összes költségét. Azzal számolni, hogy majd eleinte nem veszel ki fizetést, meg azzal számolni, hogy majd eleinte csak kevés áru lesz, hát, nem egy életbiztosítás.

Az életből vett saját tapasztalataim alapján azt kell, hogy mondjam, hogy én olyan boltot nyitnék, ahol a terméken bőséges haszon lehet. Éppen ezért nem nyitnék hagyományos számítástechnikai boltot, mert olyan irtózatos árverseny van, hogy a termékeken alig van haszon. 10%-os árrésből nem lehet fenntartani egy ilyen boltot, egy, de inkább két alkalmazottal.

Kell mellé szerviz, kell mellé más jellegű termék – csak ekkor meg már nehéz marketingezni -, és nagyon észen kell lenni a készletgazdálkodással és a költségekkel.

Ugyanakkor a jó árrés is bevihet az erdőbe. Lehet, hogy a kocsmában – igaz, ez nem klasszikus bolt – egy felesen 200%-os haszon van, de az még mindig csak cca. 400 forint haszon (fogalmam sincs a feles árakról :D) . Hány felest kell meginnia egy vendégnek, hogy egyáltalán megérje őt kiszolgálni?

„Ilyen még nincs a környéken” megközelítés

Válság ide vagy oda, ez a legéletveszélyesebb megközelítés, mert még konjunktúrában is csődbe viheti a vállalkozót. Szétnézünk, milyen boltok vannak a környéken, és ami nincs, olyat elkezdünk tervezgetni. Ha az „ilyen még nincs a környéken” megközelítést nem elegyítjük az előző megközelítésekkel, vagy legalább eggyel közülük, akkor óriási pofára esés lehet a vége, és földöntúli szerencse kell ahhoz, hogy sikeres legyen a bolt.

Ugyanis az, hogy valami NINCS, az még nem jelenti azt, hogy van is rá igény. Sőt, a „van ilyen a környéken” sem jelenti azt, hogy van rá igény ;). Működnek boltok pénzmosodaként is, illetve teljesen jóhiszeműen, épphogy elketyegve, vagy az is lehet, hogy totális veszteséggel, csak a tulajnak van másik vállalkozása (vagy boltja) is, amiből finanszírozza a veszteségest, bármilyen indok is legyen mögötte, hogy miért teszi.

Szóval, ami nincs a környéken, az talán nem véletlenül nincs… Nálunk, ahol mi lakunk – vidéken -, például nem él meg egyetlen zöldséges sem. 5 kilométerrel odébb meg évtizedek óta virágzik a zöldséges. Onnan 6 kilométerre meg egy másik.

Miért nem él meg itt nálunk helyben egyetlen zöldséges sem? Két oka van:

1.)    Legfontosabb ok: itt vidéken még mindig óriási arányban található azon családok száma, akik valamit termesztenek a kertben. Néhány tő paradicsom és paprika, egy kis uborka, zöldség-répa, különösebb idő és energiaráfordítás nélkül is megteremnek, gyümölcsfa meg még az utcán is van, nemcsak a kertekben. Itt még élő hagyomány az, hogy amit nyáron megtermelnek, azt elteszik télire, ha kevés, akkor vesznek hozzá MÉG NYÁRON, és elteszik télire, akár befőzés, akár fagyasztás által. NEM TÉLEN AKARNAK DINNYÉT ENNI. Paradicsomot sem divat télen a vajas kenyérre karikázni, de a pörköltbe jut mégis saját, mert eltették a fagyasztóba még időben.

2.)    Második ok:ha valami rendkívüli kell mégis, akkor ott van minden élelmiszerboltban a zöldséges pult – ahova eleve szinte minden nap, gondolkodás nélkül betérnek az itt lakók akkor is, ha a Tesco mellett jöttek el autóval -, illetve, ha különleges kell, vagy nagyobb tételben, akkor ott van 5 kilométerre a nagy zöldséges, ami már be van járatva, kb. ezer éve, és busszal, vagy akár biciklivel is megközelíthető, nem kell hozzá autó. Azért mert NINCS, még nem KELL.

Árnyalatok egy témára

Gyanítom, ha idáig eljutottál az olvasással, akkor már rájöttél, hogy legalább négyszer árnyaltabb a kép, mint ahogy te gondoltad volna eddig. Ettől ne keseredj el, tapasztalt kereskedők és vállalkozók sem biztos, hogy jól döntenek boltnyitással, ugyanakkor a kezdőknek is lehet hozzá remek érzéke.

Amiket tehát figyelembe kell venned, hogy nagy eséllyel sikeres, nyereséges boltod legyen:

0.)    Piackutatás – lásd a piaorientált megközelítésnél a felsorolást, az árrés orientált megközelítésnél az árrés és a termékenkénti átlagos profitot, a van-nincs megközelítésen való elgondolkodást, a konkurencia elemzését, a nem létező konkurencia okát, stb.

1.)    Nyitás előtt – Nagyon fontos megválasztani a helyet. Akárhova akármiért nem mennek el a vevők. Ha impulzusvásárlásra épül az üzleted, akkor frekventált helyet kell találnod, ha megfontolt döntés eredménye az, hogy betér hozzád a vevő, akkor lehetsz félreesőbb, csendesebb helyen. Nagyon fontos, hogy az összes kalkulált, nyitáshoz szükséges költséget szorozd meg legalább kettővel. Ha nincs ennyi pénzed, ne vágj bele, mert nem lesz pénzed az első 3-4 hónapra, onnantól meg már csak lefelé visz az út.

2.)    A nyitás után 3-4 hónapra elegendő, likvid – tehát azonnal hozzáférhető – működési költséget fedező pénzösszeggel kell rendelkezned. A működési költségbe beletartozik a bérleti díj, rezsi, bérköltségek, áru költsége, könyvelési díj, üzemanyag költség, postai díjak (ha postán kapod az árut), biztosítás, állandó és folyamatos marketing költségek, stb. Írj egy listát az állandó költségekről, és addig ne hagyd abba, míg nincs legalább 20-25 tétel, mert különben súlyosan alultervezed a költségeket. Na, ez az összeg álljon rendelkezésre kb. 3-4 hónapra előre, mert neked ezeket akkor is ki kell fizetned, ha egy fillér bevétele sem lesz a boltnak!

3.)    Milyen különlegességgel tudsz előállni? – Tudsz esetleg webshopot csatolni a boltodhoz, még ha csakis a helyieknek szól? Tudsz házhoz szállítást vállalni? (Pizzériamodell) Tudsz csatolni olyan termékkört, vagy szolgáltatáskört a boltodhoz, ami nem a profilhoz tartozik szorosan, hanem a VEVŐK típusához passzol? Tudsz olyan termékkört csatolni, ami csak szerinted nem passzol, de a vevők fejében egy kalap alatt van? (Pl. számítástechnika+okostelefonok)

4.)    Marketing az üzlet sava-borsa – Az, hogy egy bolt csak úgy van, meg kikiáltjuk az igényesek boltjának, ahol nem lehet gagyit kapni (mostanában ez a divat), akkor azzal még nem jutottunk sehova. Ettől én még borítékolom, hogy 1 év múlva bezárod, mert nem fognak bemenni hozzád a vevők. A marketing az, ami tudomására hozza az embereknek, hogy lesz boltod, megnyílt a boltod, és igen, még mindig üzemel a boltod. A marketing az, ami behozza a vevőt, és ő aztán újra és újra visszatér. Marketingről nem tisztem hosszasan írni, mert nem vagyok marketing tanácsadó, de bolt esetében nem elvetendő ötlet

- a meglepő boltnyitási esemény (pl. táncoló bohócok, vagy vetkőzős fiúk, vagy celebkoncert, stb.)

-  az akár meghökkentő és beszédes kirakat,

- az akár ingyenes termékre becsábító akció (pl. x ezer forint vásárlás fölött valamilyen ajándék termék),

- a törzsvásárlói kártya, vagy pontgyűjtő kártya,

- minden vásárlónál bevetni az UPSELL-t – vagyis kapcsolt termék azonnali eladása, ahogy a postán szokták a kaparós sorsjegyet,

- vagy ha nincs semmi más ötleted, akkor kupon szórólapként való osztogatása.

Ha ezekre a pontokra kerek mondatokkal, tényszerű adatokkal, és jól kidolgozható tervekkel tudsz válaszolni, akkor vágj bele!

Ha egy-két pontra nem tudsz megfelelően kidolgozott, tényszerű saját válaszokat adni MAGADNAK, akkor vigyázz! Dolgozd ki, járj utána, érdeklődj, nyomozz, kémkedj is akár.

Ha az összes pont hibádzik nálad, akkor nehogy boltot nyiss, az Istenért! Akkor még szánj arra jó pár hónapot, hogy tanulsz, fejlődsz, érlelődsz.

Légy ügyes, talpraesett és okos, mert a boltod olyan, mint a gyereked: te hozod létre, és életének minden pillanatáért te felelsz.

Sok sikert!

Vidi Rita

Ui.: Én milyen boltot nyitnék 2013-ban? Semmilyent, ami kizárólag csak bolt. Olyat nyitnék, aminél mindenképp lehet kapcsolni szolgáltatást, sőt, inkább szolgáltatásra alapoznék, és ahhoz kapcsolnék kereskedelmet. Kiskereskedelmi profilú boltot/üzletet nem nyitnék. De ez csak az én magánvéleményem :).

vállalkozást tervezőknek

5 thoughts on “Milyen boltot érdemes nyitni 2013-ban?

  1. Szia!

    Nagyon sok hasznos dolog van benne, amit jó hogy leírtál.
    Nekünk van egy meglévő vállalkozásunk (számítástechikai eszközök javítása, értékesítése emellett webprogramozás és weblapkészítés a fő profil, de csak kis vállalkozásként kezdtük egy két ügyféllel. De már annyira sok ügyfelünk van akörnyéken, annyi gép van otthon (telephely) hogy nem férünk el, így azt gondoltuk nyitunk egy boltot, viszont ahhoz több ügyfél fog kelleni, ezért reklámoznunk is kll hogy a bevételek meglegyenek.
    Az lenne a kérdésem, hogy szerinted elindítsuk e a boltot, ahol elsősorban szervízeléssel fogunk foglalkozni másodsorban alkatrészek értékesítésével (új és használt is), lehet hogy lesz annyi bevételünk hogy profitáljunk belőle?
    Az hogy hol nyitunk boltot ilyen esetben sokat számít? Ha nem egy nagyon forgalmas úton hanem kicsit csendesebb helyen?

    Várom válaszodat és előre is köszönöm!

    ui.: egyébként webshop is van csak szüneteltetve

  2. Hát szia kollegina :))

    Jártam ebben a cipőben néhány évvel ezelőtt, csak mi 2010-ben bezártuk a boltot.

    Pontos számok ismerete nélkül csak tippeket tudok adni, kérlek, annak is kezeld őket, fogadj fenntartással mindent, amit írok, és járjatok el nagyon körültekintően.

    Ha jól értelmezem, az alap felállás az, hogy eleve egy nagyobb helyre lenne szükségetek. Ha meg van már egy nagyobb hely, akkor adja magát, hogy több minden elfér, áru is, lehetne bővíteni a tevékenységi kört, illetve az eladások volumenét lehet növelni.

    A számítástechnikában az értékesítéssel az a gond, hogy a nagykerek jelenvannak a végfelhasználók számára is könnyen hozzáférhető webshopjaikkal, és nektek ezekkel az árakkal kell harcolnotok, így egy-egy nívósabb alkatrészen van kb. 10-15% árrés.
    Ez azért nem valami sok…
    Sokkal nagyobb a profittartalma a szervizelésnek, ha jól utánaszámolsz.

    Mindez csak abból a szempontból fontos, hogy mennyit fektess áruba, beszerzési procedúrákba, utánajárásba. Szerintem semmiképp ne sokat fektessetek be egyszerre (kb. 200-300ezer forintot első nekifutásra), és inkább csak kis értékű dolgokba (Billentyűzet, egér, kábelek, webkamera, hangkártyák, mikrofonok, fejhallgatók, hangszórók, lan-kártyák, routerek, cd/dvd-meghajtók, stb), tehát olyanokba, amiket ott a helyszínen, akár egy impulzusvásárlás során is könnyedén megvesz a vevő.

    Egy 150ezer forintos gépet, plusz monitort senki nem fog megvenni, csak mert arra járt, viszont csinálhattok szép kis plakátokat, általatok javasolt konfigurációkkal (azt hangsúlyozva, hogy kinek való, nem azt, hogy mi van benne), és azokat lehet a gépvásárláson gondolkodók orra alá dugdosni. (Ugyanez laptopra is vonatkozik.)

    Ebből adódik a bolt elhelyezkedése: egy nem túl félreeső mellékutcában is szépen elketyeghet egy számtech. bolt, mert oda tervszerűen mennek az emberek, iszonyatosan ritka az impulzusszerű “hopp, ide benézek, hátha van valami leértékelt cucc” rendszerű vásárlás, ráadásul nem nagyon tudsz operálni a kirakattal sem, ugyanakkor nagy összegeket tudtok megspórolni azzal a ténnyel, hogy nem a város legforgalmasabb sarkán bérelitek a helyet.

    Szóval lehet bátran mellékúton is, de azért gyalog és járművel is pár perc alatt megközelíthető legyen egy központi helytől számítva, lehessen parkolni, buszmegálló sem hátrány a közelben.

    De mindennél fontosabb, hogy ne az eladásból akarjátok magatokat fenntartani, azt bónusznak tekintsétek leginkább, mármint bónusz bevételnek.
    A szerviz sokkal több profitot hoz.

    A költségek számolásánál bármi jön is ki eredménynek, szorozzátok meg kettővel… ;). Ez jól bevált szorzószám, nem tudtok nagyot hibázni vele.
    Kalkuláljátok bele, hogy bár nem kell működési engedélyt kérni – legfrissebb infóim szerint – de ántsz, rendőrség és tűzoltóság kompetensek az engedélyeztetésben, illetve cégbíróságon is be kell jelenteni a telephelyet, tehát ha cégről van szó, akkor az társasági szerződés módosítással, vagyis ügyvéddel és költségeivel jár.

    Én azt csinálnám, hogy a mostani helyet reklámoznám, hogy felpörögjenek kicsit az események, legyen egy kis plusz bevétel, hogy legyen mit befektetni az új helybe :).

    Csak okosan, sok-sok számolással!!! A matek a jó barátunk :)

  3. A webshophoz még annyit, hogy ha nem működik, akkor én azt most annyira nem erőltetném. Illetve vagy csak azt erőltetném – nagyon kreatív marketinggel, és sok-sok beletett pénzzel lehet csak felfuttatni egy ilyen webshop-ot ebben az iparágban -, vagy csak az új szerviz/bolt megnyitását. A kettő együtt túl nagy falat, egyelőre fusson fel az új hely, utána, ha van kapacitás, lehet próbálkozni a webshoppal, először leginkább csak helyieknek, mondjuk saját járművel való kiszállítással.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>