Linképítés PR cikkel?

A keresőoptimalizálás hőskorában – 2007-ben – léptem be a SEO kissé elvarázsolt, de annál izgalmasabb világába. Webmesterek hada próbált ügyeskedni az ügyben, hogy a különböző témakörben már működő oldalaikat minél előrébb tornásszák a Google keresőjében, lenyomva mindenki mást – értsd: konkurenseket -, de az sem volt rendkívüli, ha egy vállalkozás uralta az organikus találatok teljes első oldalát.

Az olyan kulcsszavak jó helyezéseiért, mint biztosítás, vízvezeték szerelés, dugulás elhárítás, vagy épp ingatlan, vérre menő harcok folytak, és hol ez, hol az, hol amaz került ki győztesen egy-egy versenyből, de sokszor csak időlegesen.

Keresőoptimalizálás

Keresőoptimalizálás

Mindent vitt a „linkerő”, és a „bejövő linkek száma” és a „Page Rank” kifejezés egy-egy SEO-s beszélgetésben, és mára már legendává vált sztorik kerekedtek ki a szemünk előtt, miközben egyszerre tanultuk a tisztességes „fehér kalapos”, és a tisztességtelen „fekete kalapos” technikákat. Ez utóbbiakat nyilván a legtöbben csak azért, hogy tudjuk, mit kell elkerülni.

Reggel és este a Google irányelvei voltak a legfőbb témáink, de csak azért, hogy napközben a gyakorlatban kamatoztathassuk az elhallottakat.

Pár év szünet következett be a nagy SEO lángolásban, hogy aztán úgy egy évvel ezelőtt megint visszataláljak a témához, és újra beleszeressek. Azt mondják, hogy felmelegítve csak a káposzta jó, de bebizonyosodott, hogy felmelegítve jó a keresőoptimalizálással kötött hosszútávú kapcsolat is :). Sőt, külön előny, ha az ember kikerül néha bizonyos körökből, kiszellőzteti a fejét, és újult erővel tér vissza.

Mit szeretek a keresőoptimalizálásban?

– Hogy ez nem valami lineáris dolog, hanem szerteágazó, és sok tudást igényel, és aki tud, annak a kezében tényleg valamiféle hatalom összpontosul, amit fordíthat saját hasznára, de akár másokéra is.

– Hogy mindig van megújulási lehetőség, mindig változik, mindig fejlődik a szakma.

– Hogy vannak ellentmondások, sőt, mint minap egy beszélgetésben viccesen megjegyeztem, vannak  már SEO iskolák, irányzatok, amik gyakran ellentétes alapokon dolgoznak. Ez azért izgalmas, mert így vannak ESZKÖZEI egy SEO alkalmazó honlaptulajdonosnak, de a SEO-ban még mindig közel sincs annyi ellentmondás, mint például a közösségi-marketing tanokban.

– Hogy még mindig a legeslegfontosabb a bejövő link, a ránk mutató link, ezek száma, de leginkább minősége, és ebben is megoszlanak a vélemények, hogy mi számít minőségi – illetőleg prémium – linknek.

– Hogy ennek van jövője. Ebből nem ábrándulnak ki emberek milliói, mert ez nem olyan, mint a FB, ami miatt – illetve közvetett közreműködésével – naponta vagyunk frusztráltak, idegesek, kiábrándultak. Ha van is anomália a Google találati listáján, azon bárki javíthat, ha felismeri a problémát.

– Hogy ez hosszútávú, és bármilyen apróságot is csinálsz, ennek ténylegesen lesz eredménye, valódi eredménye, kézzel fogható eredménye. Nem öt percig tartanak ezek, hanem éveken át.

– Hogy lehet ezt úgy is csinálni, hogy nyíltan versenyzünk, meg lehet ezt úgy is csinálni, hogy senki nem veszi észre, min dolgozunk. Különböző stratégiák is jól érvényesülhetnek akár ugyanazokon a piacokon is.

– Minden nap lehet valami újat tanulni, vagy valamit ÚJRA megtanulni.

– Ehhez nem ért mindenki, mint a focihoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és Facebook marketinghez…

Mit nem szeretek a keresőoptimalizálásban?

– Nincs ilyen. Izgalmas, mozgalmas, rengeteg innovációt bír még el, nyitott a forradalmi megoldásokra, és valódi eredményorientált ez a tevékenység. Nem látszat statisztikák számítanak itt sikernek, hanem a puszta tények: hányadik vagy a találati listán, és ennek mi a konkrét hatása az oldaladra? (lehetsz századik is, az is hozhat már sokkal jobb eredményeket, mint a parttalan FB-ozás)

Volt egy időszaka a SEO-nak, amit nem szerettem: a linkkatalógusok aranykora. Amikor a keresőoptimalizáló ügynökségek azzal tarolták le a találati listákat, hogy több száz – angol nyelvterületen akár több ezer – saját linkkatalógusukba berakták az ügyfeleik linkjeit, ezzel repítve őket a találati lista elejére. Ennek a katalógus-aranykornak 2012. április 24-én szakadt örökre vége, a Pingvin algoritmus életre hívásával, és első futtatásával. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Pingvin )

A keresőoptimalizáló cégek – már a felelősen gondolkodó cégek – azóta úgy kerülik a mesterséges linképülés látszatát, mint az egér az éppen vadászó macskát.

Ezen időszakban tört előre szélsebesen – mintegy mellékes, de lényeges körülményként – Facebook, mint hirdetési platform, és természetesen igyekezett pozícióját tartani és erősíteni a Google Adwords is. De a cégek élete nemcsak játék és mese, és hallottunk már a gonosz nem működő hirdetésekről, nulla keresési arányról, a remarketing kínjáról, és az adblock szoftverek átkáról.

Mindemellett megjelent a SEO szakmában a „prémium link” kifejezés köztudatba való átültetésének igénye. Ez azt jelentette, hogy nem linkkatalógusokba tették be az ügyfelek linkjeit, hanem ilyen célra fenntartott oldalakra, cikkbe ágyazva helyezték el a linkeket jóval drágábban, mint anno a katalógusokba. Ugyanakkor jobban is teljesítve.

Már nem tudom hányadik nekifutásra bizonyosodik be az a Google alapvetés, hogy a tartalom az első, és nem tudom, hányadik nekifutásra próbálták bizonyos webmesterek bebizonyítani, hogy a tartalom nem fontos, de mindig elbuknak.

De a tartalomba ágyazott linkeknek is gyorsan eljött az alkonya. Az ebből a célból létrehozott oldalak félő, hogy gyanúsak lesznek a következő Pingvinnek – vagy bármilyen állatnak, amit az oldalakra ereszt a Google -, és ma sokkal fontosabb, mint eddig volt, hogy a linkek természetesen épüljenek, sőt, releváns tartalommal.

Mert a linkek olyanok, mint az érhálózat a testünkben. Ezen keresztül közlekednek az oldalak között az információk, magukban hordozva jó és rossz anyagokat egyaránt, ezért is volt fontos minőségjelzője egy weboldalnak a PR, vagyis a Page Rank, ami szoros összefüggést mutatott az oldalra mutató linkek számával és minőségével.

Egészen 2016. március 7-éig, amikor is a Google megszüntette a PR értékek nyilvános közzétételét. http://ite.hu/a-google-lenullazza-az-osszes-oldal-pagerankjet-megszunik-a-pagerank/

Megszűnt az egyetlen olyan mérőszám, amit kommunikálni lehetett a piacnak, a weboldal tulajdonosoknak, ráadásul közeledő Pingvin futtatás is fenyeget, így a prémiumlinkes PR oldalak elkaszálása sem várat magára, de legalábbis óriási veszélyeket hordoz magában. (Konyhanyelven: ha egy fejlettebb Pingvin kivágja a találati listáról a prémium linkes oldalakról támogatott weboldalakat, akkor újra vállalkozások mehetnek tönkre, mint ahogy az történt 2012-ben, az első Pingvinek után.)

Azt gondolhatnánk, hogy ez így van rendjén: a Google tegyen és tartson rendet a találati listán, és semmi mást ne vegyen figyelembe, mint a természetes linképülési folyamatokat, meg a tartalmat az adott oldalon.

Igen ám, de tény, hogy nemcsak ezeket veszi figyelembe.

  • Ma is vannak még linkkatalógusok, ráadásul előkelő helyeken a találati listákon.
  • Ma is vannak olyan oldalak első helyeken a találatai listán, amelyeknek látszólag bejövő linkjük sincs, ráadásul maximum csak 150 szó szerepel rajtuk tartalomként.
  • Ma is vannak találati lista elején 13 éves, réges-rég elavult cikkek.

Tehát valami nem stimmel az algoritmus körül, illetve még mindig hatékonyak azok a fekete kalapos technikák, amikről első nekifutásra nem lehet tudni, hogy miben is rejlik a lényegük azon az adott oldalon, de az biztos, hogy valami extrém megoldás van a háttérben. Sőt, ma is vannak linkkatalógussal támogatott oldalak, működik ez a technológia, bár nem egy életbiztosítás erre alapozni sok év munkáját, meg a jövőt, az biztos.

Továbbá a felhasználók – a web2.0 társadalma – valahogy nem szeretnek linkelni. Nem ad linket senki sehova a saját oldaláról, többek között azért, mert fogalma sincs, hogy annak mi értelme lenne, illetve fogalma sincs arról, hogy azt technikailag hogyan kell csinálni, és úgy igazából mi a stratégia emögött. (Közösségi médiából érkezett linkek ereje egyenlő a nullával, arra nem lehet építkezni.)

RitArt BlogZone

RitArt BlogZone

A jövő elkezdődött

Azt gondolom, hogy szükség van a piac demokratizálódására. Hogy bevonjunk olyanokat a folyamatba, akik eddig szándékosan, vagy információhiányból, vagy IT tudáshiányból fakadóan nem tették meg azt, amit egy web2.0 oldalnak – blognak – illik megtennie.

Azt gondolom, hogy a G sem mindenható, bár igyekszik annak tűnni, és egy-egy húzásával lenullázhatja azok törekvéseit, akik nagyban gondolkodnak a SEO piacon, de lehet a nagyban gondolkodást átfordítani minőségben gondolkodásra, sőt, most remek alkalom is van rá. Olyan minőségben kell gondolkodni, ami felhasználó központú, ami tartalombarát, ami hasznos az online társadalom számára, mindamellett a szabad információáramlás is megtörténik közben.

Legközelebb arról írok, hogy miért is kellene stratégiai szempontból átállni a rövid távú „csak hirdetek” látásmódról a hosszú távú „keresőoptimalizálok IS” gondolkodásmódra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.