Avagy: legyen minden nap Karácsony!
„Kedves Rita! Régóta szeretnék részt venni a tanfolyamodon, és most megdöbbentem, hogy pont a karácsonyi időszakra tetted az idei utolsó tanfolyam kezdetét. Ez több szempontból is megnehezíti azok dolgát, akik szeretnének részt venni: egyrészt karácsonykor mindenki valami másra akar költeni, nem tanfolyamra, másrészt pedig a Karácsony a szeretet ünnepe, nem a pénzé. Szerintem fontold meg, hogy később indítod a tanfolyamot, esetleg januárban, akkor biztosan sokkal többen fognak részt venni, a fent említett okok miatt is. Róza”
Kedves Róza!
Köszönöm szépen a felvetésedet, és a konstruktív kritikát.
Remélem, nem lesz bántó, ha hasonlóan konstruktív szellemben próbálom megfogalmazni a választ.
Nemrég leveleztem egy hölggyel, aki megírta, hogy hamarosan szeretne részt venni a tanfolyamon, de akkor éppen nem volt számára aktuális (ez még akkor volt, amikor folyamatosan lehetett jelentkezni). Azt válaszoltam neki, hogy ha nem jelentkezik MOST – akkor, amikor a levélforduló megesett -, akkor soha nem fog, mert 2-3 nap késlekedés azt fogja eredményezni, hogy elkezdi racionalizálni, hogy tulajdonképpen miért is nem akar részt venni a tanfolyamon. A vége az lesz, hogy soha nem fog jelentkezni, amire azért hívom fel a figyelmét, hogy tudja, ez játszódik le az emberben, amikor úgy néz ki, hogy meghozott egy döntést, de a kivitelezést későbbre halasztja.
A hölgy szinte kikérte magának, hogy ezt feltételezem róla, és megírta, hogy részéről az elhatározás már megvan, csak az időzítés nem aktuális. Erre búcsúzóul azt válaszoltam neki, hogy majd gondoljon erre a levélváltásra hetek múlva, amikor még mindig nem fog jelentkezni – értsd: soha -, és tanuljon belőle, tanulja meg legalább azt, hogy az, hogy „majd”, az a legtöbb embernél azt jelenti, hogy soha. A hölgy azóta sem jelentkezett, pedig nagyon erősködött, hogy fog.
Az, hogy Karácsony előtti időszakra tettem a jelentkezést, az, hogy az első intenzív leckéket pont az ünnepek alatt fogják kapni a résztvevők, egy nagyon fontos szűrőt jelentenek.
Az, aki most jelentkezik, az, aki most részt vesz, dacára annak, hogy milyen időszaka van most az évnek, arról én vakon-süketen megmondom, hogy sikerre van ítélve. Én is szeretem, ha könnyebb a dolgom, és szeretem olyanokkal körülvenni magamat, akik valóban elkötelezettek a saját jövőjük iránt. Akik most fognak résztvenni, azok ténylegesen elkötelezték magukat.
Mindenkinek van ezernyi vágya, álma, sőt: vágyálma, gondolom, ebben megegyezhetünk. Főbb álomkategóriák: egészség, boldog családi élet, szerető párkapcsolat, építő és előrevivő barátságok, közösség, ahol kibontakozhat a személyiségünk és minden képességünk, biztos egzisztencia, harmonikus lakókörnyezet, hiba nélkül működő, kényelmes és gyors autó, élmények, kikapcsolódás, elég – esetleg SOK – pénz, gondok nélküli élet.
Ezernyi álom, ezernyi kicsi-nagy cél.
Provokatív kérdésem: tesz a többség ezernyi lépést nap mint nap az ezernyi célja felé?
Lehangoló válasz: NEM. Még lehangolóbb válasz: egyet sem tesz, nemhogy ezernyit.
Nem, mert pont mindig van mire hivatkozni, hogy miért nem. Mert hivatkozni nem kerül erőfeszítésbe – látszólag – tenni viszont kőkemény munkának tűnik.
Azok, akik csak elméletben váltják valóra az álmaikat, szétgondolkodják magukat, próbálnak pozitívan gondolkodni, eredmény meg persze sehol. Senkit nem akarok megbántani, de a nagy pozitív gondolkodástól már kiver a víz, mikor meghallom, hogy valaki azzal takarózik.
Emberek! Ne gondolkodjatok pozitívan! Cselekedjetek pozitívan! Akármilyen időszaka van az évnek.
A gondolkodás csak gondolkodás. Attól még egyetlen álom sem válik valóra. Kizárólag a cselekvés az, ami előre visz a célok felé.
Azok, akik december 23-án, 25-én, a két ünnep között, és szilveszterkor is a leckéket fogják olvasgatni, urambocsá rászánják azt a fél órát, hogy a feladatot is elvégezzék, jövő ilyenkor már csak nevetni fognak azon, hogy ha esetleg most megfordult a fejükben az, hogy „jó-jó, de miért pont Karácsonykor?”, mert nemcsak tudni fogják, de meg is élik azt, hogy tenni magunkért nincs ünnepnapokhoz kötve.
A te döntésed: tegyél akkor, amikor akarsz!
De ha nem akarsz, akkor ne fogd a Jézuskára!
Szívemből szóltál Rita! Köszönöm
Ritának IGAZA VAN. Az ÜZLETBEN nincs ÜNNEPNAP. Én hajlandó voltam éjjel kettőkor fogadni az áruszállítót, mert akkor olcsóbban kaptam az árut. Ha nappal kellett volna szállítania, akkor kiesett volna a kör-ből, és így drágább lett volna.
baromság
Egyetértek Rita!
Jön a jó tündér. “Ha elvégzed ezt a tanfolyamot, garantáltan jobbra fordul az életed! Mikor kezdjük?”
-Nem lehetne inkább januárban? Most jön a karácsony!
-Készülünk a farsangra, majd utána már lesz időm…